A lassú életvitel azoknak való, akiknek nincs idejük.
Korábban, 1986-ban Carlo Petrini megalapította a „Slow Food” szervezetet azzal a céllal, hogy szembeszegüljön a gyorsételek megállíthatatlannak tűnő terjeszkedésével. Ami erre a lépésre sarkallta őt az nem más, mint a római Spanyol Lépcső lábánál megnyitott McDonald’s étterem volt. Petrini a hagyományos, helyi konyhák híve, aki az élelmiszereket kizárólag helyi termelőktől vásárolja (és nem pedig szupermarketekben), illetve az általa felhasznált termények szigorúan növényvédőszer és GMO mentesek – s erre a ”szokásra” próbálja sarkallni a környezetében élőket is. Kezdeményezése rövid időn belül globális mozgalommá nőtte ki magát, és két évtizeddel később visszaköszönt egy teljesen más, sokkal szélesebb látószögű perspektívában is – így látott napvilágot a „Slow-life” koncepció.
A „Slow-life” koncepció válasz arra a természetellenes, embertelenül gyors életritmusra, mely a mai világban legtöbbünket jellemez. A munka és a pénzkeresés olyan szinten leköti mindennapjainkat, hogy nem teszünk mást, mint próbálunk úrrá lenni az eluralkodó káosz felett és lépést tartani a hozzánk hasonló életritmusban élő társainkkal, miközben igyekszünk nem lemaradni azon teendőinkkel, melyeket gyorsan, pontosan és tökéletesen szükséges teljesítenünk - sokszor sikertelenül. A kelleténél jóval több felelősséget vállalunk magunkra a főnökünktől, munkatársainktól, családunktól és barátainktól érkező nyomás hatására. Azonban sosincs és sosem lesz elegendő időnk arra, hogy mindennek és mindenkinek megfeleljünk!
Ennek nem is kell törvényszerűen így lennie. A „Slow-life” koncepció éppen arra próbál rávilágítani, hogy lassítson le egy kicsit. Csupán azért nincs elegendő ideje dolgaira, mert annyi mindent igyekszik véghez vinni egyszerre, amely emberileg lehetetlen. Az élet nem a folyamatos rohanásról kell, hogy szóljon, sokkal inkább minden egyes nap és pillanat értékeléséről: a minket körülvevő gyönyörű természetről, a csodálatosan kék égboltról, a madarak csicsergéséről, az ételek mesés ízérőé, s szeretteink gyengéd érintéséről. Tanulja meg értékelni az élet apró örömeit és csodáit, s ne suhanjon át a külvilág ingerein csupán azért, mert munkája és a pénzkeresés szempontjából lényegtelen tényezők. Olvasson és tudjon meg többet a stresszről, melyről annyian panaszkodnak.
Carl Honore, a „Slow-life” koncepció megteremtője szerint az elgondolás lényege abban rejlik, hogy mindennapi teendőinket nyugodtabb, lassabb módon, s ebből következően jobban és nagyobb élvezettel igyekezzünk elvégezni.
Mit szólna ahhoz, ha bél- és gyomorrendszere jobban működne? És mégis hogyan működhetne jobban, ha mindent összecsapva, a lehető leggyorsabban igyekszik megvalósítani? Nem gondolja, hogy belső szervei létfontosságú részét képezik Önnek és életének? Gondolkodjon el ezen egy pillanatra…
A „Slow-life” nem jelent mást, mint mindennapi dolgaink újragondolását és más módon történő elvégzését. Természetes, hogy a pénz fontos részét képezi életének, de biztosan karrierje és anyagi jóléte a kizárólagos és valós célja az életének?
Lehet, hogy csak abba kéne jól átgondoltan energiát fektetnie, ami a saját fejlődéséhez kell? A legjobbnak lenni nem jelenti azt, hogy a leggyorsabbnak is kell lenni. Az új képességek elsajátítása időbe telik, hiszen a tartós, minőségi tanulás egy hosszas folyamat. Nem válhat egyik percről a másikra a legjobbá, hiszen az az összes energiáját felemésztené, melyekre szüksége van a mindennapi életben is. Ne pazarolja el ezt az energiát.
Lassítson egy kicsit... Szabaduljon meg a rohanástól, és meg fog szabadulni a stressztől is.
- Ne fektessen energiát olyasmibe, amiket nem szeret, vagy nem akar megcsinálni.
- Válassza a minőségi időtöltést. Kerülje el a hangos, zsibongó helyeket.
- Ne egyen össze-vissza bármit. Szánjon időt ételei gondos elkészítésére.
- Étkezzen lassan. Ízleljen meg és élvezzen ki minden egyes falatot.
- Ne legyen éjjel nappal on-line. Menjen el sétálni mobilkészüléke nélkül.
- Vegyen egy napilapot ahelyett, hogy az aktuális híreket az interneten olvasná el.
- Találkozzon barátaival – de ne azért, hogy alkoholt igyanak egy bárban, töltsenek inkább együtt egy kis időt odakint, a friss levegőn.
- Keljen fel reggel korábban, hogy legyen ideje nyugalomban főzni egy jó kávét ahelyett, hogy nagy sietség közepette csupán megnyom egy gombot a kávéautomatán.
- Szeresse meg a forgalmi dugókat. Ne váljon feszültté és idegessé. Egy forgalmi dugó tökéletes lehetőséget nyújt arra, hogy átgondolhassa dolgait – hiszen nem gyakran van erre lehetősége.
- Fussa át ruhadarabjait gardróbjában. Biztosan fog olyanokat találni, melyeket évek óta nem hordott. Adja oda ezeket a darabokat barátainak, rokonainak, vagy akár a rászorulóknak.
- Menjen el sétálni egyet minden cél és az órája figyelése nélkül.
- Dőljön le a fűbe egy kicsit, s nézzen fel az égre.
- Olvasson egy kicsit, mielőtt lefeküdne aludni.